Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.uzhnu.edu.ua/jspui/handle/lib/61422
Title: | A hrusevói és a munkácsi kolostori központok. A Magyar Királyság északi részén élő ruszinok és az oláhok hitélete a reformáció kezdetéig |
Other Titles: | Грушівський і Мукачівський монастирські центри релігійного життя русинів і волохів північної частини Угорського королівства періоду до початку Реформації |
Authors: | Fenics, Volodimir Фенич, Володимир Іванович |
Issue Date: | 2019 |
Publisher: | V. Pagyak Kiadoja |
Citation: | Fenics Volodimir A Hrusevoi es a Munkacsi Kolostori Kozpontok. A Magyar Kiralysag eszaki reszen elo ruszinok es az olahok hitelete a refomacio kezdeteig = Грушівський і Мукачівський монастирські центри релігійного життя русинів і волохів північної частини Угорського королівства періоду до початку Реформації: szoveg / Пер.ukranbol ford. N. Nagy. - Ungvar : V. Pagyak Kiadoja, 2019. – 178 c. |
Abstract: | Az általunk bemutatott ismeretek egy kevésbé tanulmányozott kutatási témát dolgoznak fel, melynek tárgya a keleti szlávok, ruszinok és oláhok hitélete Szent Cirill és Metód (IX. század vége) misszionárius tevékenységétől a XVI. század közepéig. E történelmi időszak meghatározó jelensége volt, hogy a Felső-Tisza régiója a Nagymorva Birodalomhoz, a Bolgár Birodalomhoz és a Kijevi Ruszhoz tartozott. A fokozatos bevonása a hatalmas középkori Magyar Királyság fennhatósága alá gyengén dokumentált. E térség hitvilágának alakulását és fejlődését az eddigi tudományos történelmi kutatások Szent Cirill (Konstantin) és Metód apostolok misszionárius tevékenységéhez kötik, mely Nagy Moráviában és Pannóniában történt a IX. század második felében, bár erre utaló közvetlen írott és régészeti források nincsenek. A „szakadároknak” a ruszinoknak, oláhoknak, abban az időben két kolostora volt, a hrusevói és a munkácsi, mely fő vallási központnak számított. Megjelenésük, ókori történelmük és kanonikus joghatóságuk rejtély, ugyanúgy, mint ezen kolostorok kapcsolata a halicsi nagyvárossal, valamint a Přzemysl püspökséggel. Nem kevésbé ellentmondásosak maradtak azok a kérdések, melyek a munkácsi Csernek hegyen található kolostorral kapcsolatosak. Gondolunk itt a „Lukács prezsbiterhez” és a „ruszin plébániához” fűződő felvetésekre, valamint a kijevi, nagyvárosi, uniátus Izidor álláspontjára, magyarországi „szakadárok” „visszatérése” a katolikus egyházhoz, s a Firenzei székesegyház ezzel kapcsolatos 1439-i álláspontjára. Ezekre, s sok más kérdésre ad választ a jelen kutatás, mely feltárja a hrusevói kolostor és a munkácsi püspökség kapcsolatát, alárendeltségi viszonyát, a XV. század végétől a XVI. század közepéig |
Type: | Text |
Publication type: | Монографія |
URI: | https://dspace.uzhnu.edu.ua/jspui/handle/lib/61422 |
ISSN: | 978-966-387-123-3 |
Appears in Collections: | Наукові публікації кафедри модерної історії України та зарубіжних країн |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Grushev monastir magiar.pdf | 3.09 MB | Adobe PDF | View/Open |
Items in DSpace are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated.