Karpati Ukrajna belpolitikai helyzete, 1938-1939

Abstract

Mit tudunk ma Kárpátalja történelmérõl? Ismerjük a magyar, a ma gyarországi szempontot. Van elképzelésünk arról, mit tudnak, gon- - dolnak ugyanerrõl a témáról az ukránok, de ez alig több az elképzelésnél. Leragadtunk-e annál, hogy a többségi lakosság ebben a régióban a rutén, a ruszin? Tudomásul vesszük-e, hogy kik az ukránok, mit képviselnek és mióta ezen a földrajzi-politikai területen? Ezzel a kötettel nem akarunk állást foglalni egyik vagy másik nézet mellett, hanem teret akarunk biztosítani minden nézõpontnak, be akarjuk mutatni az ukrán tényezõt is, amely a XX. században, illetve máig lényeges, szerves leválaszthatatlan része a Magyarországon használt Kárpátalja fogalomnak. A kötetben szereplõ történészeket a magyar–ukrán viszony legérzékenyebb három évének feltárására kértük fel. Az 1938 és 1941 közötti idõszak Kárpátalja autonóm területté nyilvánítása Cseh-Szlovákia keretein belül, a magyar katonai közigazgatás ódiuma, a két elsõ magyar kormányzó ténykedése és Teleki Pál miniszterelnök meddõ harca a ruszinok („rutének”, „magyar-oroszok”) különleges státusáért.